Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Pedagógia, workshopok, projektek

Rituálpedagógia - projektfelelős: Punk Mária

Punk Mária: drámapedagógus, színész, rendező, a Rituálpedagógia elnevezésű alternatív pedagógiai modell kidolgozója. Számos színházi és drámapedagógiai workshopon vett részt Wrocławban, Párizsban, Modenában, Budapesten és Szegeden. 2004 óta rendez kortárs misztériumjátékokat és rituális performance-okat. A Gál Ferenc Főiskolán tanít. Művei: Rituális technikák a színházpedagógiában – Bevezetés a rituálpedagógiába, 2012.; A rituális kompetencia - Tanulmányok és segédanyagok a rituálpedagógia módszertanához, 2016.

A rituálpedagógia egy ősi/primordiális állapot visszatérésében vizsgálja a humánum organikus megnyilvánulását. Egy olyan kontextus megteremtése ez, amelyben az ember szentje és művésze a hétköznapi életnek, mert többé válik az emberségét meghatározó értékekben, kifejezésekben átlagos társainál. Benne a nevelés célja nemcsak egy morális értékrend meghatározásában áll, hanem globálisan, azaz totálisan az ember magvát érinti.

Kiindulási pontja Jerzy Grotowski fizikai, vokális és plasztikus tréningje és az erre épülő színészpedagógia, amelyben a hétköznapi maszkok és sztereotípiák nélküli őszinte „én” felvállalásával a résztvevő nem karakterizálva játssza el a szerepét, hanem hitelességre törekszik önmaga személyiségében. Minden emberben egyaránt léteznek olyan ősi motívumok, amelyeknek lecsupaszított, jelrendszerre redukált formáját Grotowski az opolei-wrocławi korszakában ideogrammáknak nevezett el. Ezek az erőteljes testnyelvi és vokális jelek a közösségi archetípusokat bizonyítják, hogy asszociációkra késztető vokális és gesztikulált rendszeréből nyerjen kifejezést a szimbólumok, szimulakrumok nyelvén szóló színészi partitúra. Ezért a rituálpedagógia pszichológiai, esztétikai alapjai és eszközei: az egyszerűséget és sűrítettséget hordozó szimulakrumok, az összetett és mély látásmóddal bíró szimbólumok, az élménygazdagságot és spontaneitást adó utalás, és az átmeneti rítusok biztosítékai; a mesék és a mítoszok.

A rituálpedagógia mozgásalapú művészetpedagógia, amely nemcsak a szocializáció által megerősített és visszaigazolt mozdulatokat, hanem az ember természetes és nyitott mozgását kutatja a tudat és a tudattalan együttes felépítéséből. Nem képesség- és készségfejlesztésre törekszik, hanem az egész embert érintő művészi érzékenység és fogékonyság kialakítására. Egy olyan többletet választ le a gyermekről, amellyel megtalálhatja teljesen hiteles és őszinte önmagát - a sablonoktól és sémáktól mentes „én”-jét. A rituálpedagógiában az előadások és a helyzetgyakorlatok az emberen túlmutató egyetemes problémákat és témákat vetnek fel, pl. élet, halál, születés, szeretet stb., az összefoglaló és általános tulajdonságokat hordozó típusok kapcsolatrendszerén keresztül. Rituális kontextusát az ősi archaikus, vagy távol-keleti hangszerkíséret mellett megvalósuló mozgásos cselekvések, vokális hangtechnikai gyakorlatok biztosítják.

 

Gyermekelőadások:

Cantata profana (2011) - gyermek szereplőkkel

Emese álma (2012, 2013) - gyermek szereplőkkel

A két cinege (2012) - Mikulás-műsor felnőtt szereplőkkel

Remus/Romulus (2013) - gyermek szereplőkkel

Nap, Hold, Csillag megszabadítása (2013) - utcai performance

gyermek szereplőkkel

Csillagruha (2013, 2014) - mesejáték felnőtt szereplőkkel

Parsifal (2014) - gyermek szereplőkkel

Oroszlánfog, nyúlszív (2014) - gyermek szereplőkkel

A kővé vált királylány (2015) - a Gál Ferenc Főiskola hallgatóinak

szemináriumi vizsgaelőadása

Napkirályok (2015) - betlehemes játék gyermek szereplőkkel

Tüzes Tolvaj Tillinkó (2015) - gyermek szereplőkkel

A tavasz - munkabemutató performance (2016)

Négy vándor (2016) gyermek szereplőkkel

A kovács és a sárkány (2016) gyermek szereplőkkel

A Simple Pageantry - Szolid fényűzés - karácsonyi játék gyerekeknek.

Összeállította: Glenn A. Hascall, (2016) gyermek szereplőkkel.

Fabula rata – A tiszta mese- passiójáték gyermekszereplőkkel (2017)

Mézes medvenyalóka (2017) – gyermek szereplőkkel

A széttáncolt cipellők (2018) - gyermek szereplőkkel

 

Rituálpedagógia-tábor:

2012. július 16-20. Téma: Honfoglalás. Előadás: Emese álma

2013. július 15-19. Téma: Őselemek: tűz, víz, levegő, föld. Előadás: Nap, Hold, Csillag megszabadítása – utcai performance

2014. július 14-18. Téma: Zygmunt Molik testábécé elemei alapján az állatok törzsfejlődése. Előadás: Oroszlánfog, Nyúlszív

2015. július 13-17. Téma: A négy évszak váltakozása. Előadás: Tüzes Tolvaj Tilinkó

2016. július 18-22. Téma: Dinoszauruszok vagy sárkányok. Előadás: A kovács és a sárkány

2017. július 10-14. Téma: Medvék, mackók, kisbocsok. Előadás: Mézes medvenyalóka

2018. Július 16-20. Téma: Szent Cecília tánca. Előadás: A széttáncolt cipellők

 

Párhuzamos tanítás – Rituálpedagógia - projektfelelős: Vasas Attiláné Zsákai Zsuzsa

Vasas Attiláné: tanító és hitoktató, 4 fiú édesanyja, családjával Békéscsabán él. 4 évvel ezelőtt egy kisteleki drámatábor megismerését követően kezdett el foglalkozni a rituálpedagógiával a békéscsabai Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskola keretei között. Kezdetben csak délelőtt, órarendi keretekben a legkisebbekkel, majd fokozatosan, szinte felmenő rendszerben a többi korosztályt is bevonva. A foglalkozások nagy részében alapozó munkát végeztet járásgyakorlatokkal, testábécé elemekkel, szabad mozgással és a testet, valamint a hangot felszabadító játékokkal és gyakorlatokkal. A haladó csoportokat már a mozgás és a hang szimbolikus kifejezésének megismerésével, komolyabb mozgás- és hangtréning által készíti fel a tanév végi egy-egy mese-előadásra.

Az iskolai foglalkozásokon kívül a békéscsabai Jézus Szíve Római Katolikus Plébánia nyári hittantáborai (2015 és 2016) alatt is tartott naponta egy 45 perces rituálpedagógia foglalkozást a gyerekeknek, mindig a tábor alaptémájához igazodva. Mindkét évben a megismert módszer alapján a táborzáró szentmise keretében végül bemutatásra került egy 10-15 perces kis előadás.

Tervei között szerepel az eddig megkezdett munka folytatása és folyamatos elmélyítése: a mindenkori 1. osztállyal órarendi keretek között, valamint egy fix vagy akár folyamatosan bővülő és változó összetételű (2-8. osztály) szakkörös csoporttal egy délutáni időpontban, emellett pedig egy békéscsabai nyári drámatábor megszervezésével is évről évre.

Előadások:

2015. 05. 29. Az aranypálca

2015. 07. 10. Tetőtől Talpig (táborzáró előadás)

2016. 06. 13. Az erdei anyóka

2016. 06. 13. Angyalbárányok

2016. 07. 08. Szupermágnes (táborzáró előadás)

2017. 06. 02. és 2017. 06. 13.  A Világszép úrfi

 

Tradícionális és rituális zenei projekt - projektfelelős: Bartis-Gémesi Gabriella

Bartis-Gémesi Gabriella 2005 óta vesz részt a Paraliturgikus Kutatások Műhelye (újabb: Parastudio) által szervezett amatőr színjátszó workshopokon. Hivatásos zenészként a világ számos helyén megfordult már, többek között egy évet dolgozott Indonéziéban, ahol Jogjakartában és Balin volt alkalma bepillantást nyerni a wajang-színházak különféle előadásaiba. Itt ismerkedett meg a mozgásszínházra épülő wajang wong (emberi színház) -, valamint a tradicionális jávai wajang-kulit (bábszínház) változataival. A Parastudio színjátszójaként részt vett előadásokon a Thealter Fesztiválon, a Művészetek Völgyében és a Párbeszéd Házában.

2017-től kezdte el kutatási munkáját a Parastudio tagjaként, melynek témája az ősi, zenei motívumok (tradícionális és rituális zenék) és mozgás kapcsolata, a ‘mozdulatmodellek’ feltárása, vagyis az egyes régi dallamokhoz kódolt mozdulatsorok kutatása, felfedezése. 

 

Projektfelelős: Horváth Szabina

Horváth Szabina 2004 óta vesz részt a Paraliturgikus Kutatások Műhelye (később Parastudio) tagjaként a csoport tréningjeiben és előadásaiban:

Fabula rasa (2005, 2008); Fabula matris (2007, 2011); Fabula patris (2006); Fabula recta (2009); Fabula rata (2009); Magdalena-Fabula matris, misztériumjáték (2014), KASZAP, spirituális oratórium (2015). Színjátékosként fellépett a Thealter Fesztiválon, a Művészetek Völgyében és a Párbeszéd Házában.

2009-ben a Thealter Fesztiválhoz kapcsolódó kisesszé pályázaton III. díjban részesült Grotowski és Paál István színházát összevető írásáért.

A fentiek mellett workshopokat végzett Barna Gábor Botondnál, Csetneki Gábornál és Varga Ritánál (Szárnyak Színháza), valamint Grotowski egykori színészének, Rena Mireckának asszisztensénél, Marco Balbi Dipalma-nál.

 

A cselekvés, mint terápia projekt - projektfelelős: Dr. Gémesi Márta

Dr.Gémesi Márta orvos, a Parastudio színésze, versmondó. 2004 óta tagja a Paraliturgikus Kutatások Műhelyének (később Parastudio), részt vesz az előadásokban, tréningeken. Színészként a Fabula rasa (2005, 2008); Fabula matris (2007); Fabula recta (2009); Fabula rata (2009); Nemezis-Fabula recta (2012); Magdalena-Fabula matris, misztériumjáték (2014); Fabula patris (2014); KASZAP, spirituális oratórium (2015); Calderon: A kitartó herceg 1.,2.,3.(2016, 2017) című előadásokban szerepelt. 2017-ben részt vett Marco Balbi Dipalma és Rena Mirecka (Grotowski egykori színésze) „Karawanasun” workshopján, Wroclawban. 2015-ben Simon Balázs (Utcaszínházi Alkotóközösség) támogatásával Gianluca Barbadori „A test emlékezete és cselekvő képzelet” műhelymunkájában, ezt megelőzően Csetneki Gábor és Varga Rita (Szárnyak Színháza) mozgásszínházas tréningjein vett részt.

Gyermekkora óta foglalkozik verseléssel, 2012-ben a versmondóknak járó egyik legnagyobb kitűntetéssel, a Radnóti díjjal jutalmazták.

A Szegedi Tudományegyetemen végzett orvosként, érdeklődési területe a pszichiátria. 2017-től kutatási tervei közt szerepel a pszichiátria szemszögéből megvizsgálni Grotowski azon megállapítását, mely szerint, a személyt nem a saját zárt személyi története (ill. családfája és kinyomozható genetikus adottságai) határozza meg, hanem a kulturális története (faj, etnikum, vallás, hagyomány, művészet). Mindez az ősidőkre visszanyúlóan nem az írott tudásanyagból ismerhető meg, hanem az öröklött rítusokból, játékelemekből, művészi kifejezésekből, amelyben a tudást nem az ész hordozza, hanem a test. Orvosi szempontból is érdekes, hogy van olyan tudás, ami a testbe és a hangba van kódolva. Ha ezt aktiválni tudjuk, egyensúlyt teremthet a mentális és testi egészség, valamint a kulturális és fiziológiai, biológiai egészség közt. Az elméleti tudásanyag megismerése után tervei között szerepel azt gyakorlati szempontból is megvizsgálni, használni.

 

Fabula-ciklus és Ideogrammák – projektfelelős: Liszkai Tamás

Dr. Liszkai Tamás: teológus, a liturgia, ritológia tanára a Gál Ferenc Főiskolán (Szeged); színházi workshopokat végzett Wrocławban Rena Mireckánál és Zygmunt Moliknál, a Teatr Laboratorium egykori színészeinél; Przemysław Błaszczaknál, a Teatr Zar színész-trénerénél; Mario Biagininél, a Workcenter of Jerzy Grotowski and Thomas Richards művészeti igazgatójánál, ill. Jorge Parenténél, a Zygmunt Molik által kidolgozott parateátrális Voice and Body Worksession trénerénél. 2005 óta tart amatőr színjátékos workshopokat Molik és Parente ’Bodyalphabet’ elnevezésű színészpedagógiai modellje alapján a Paraliturgikus Kutatások Műhelye (utóbb Parastudio) szervezésében, 2011-ben, 2012-ben és 2015-ben a THEALTER Fesztivállal együttműködésben. 2010 óta a wrocławi Grotowski Institute Open Research University elnevezésű programjának kutatója.

Fabula-ciklus

A középkori misztérium-játék ciklusok alapján dolgozta ki a modern hangvételű „Fabula-ciklust”, mely egyfajta kortárs pentateuchusként (a Tóra öt könyve mint biblikus eredet-mítosz és a belőle kibontakozó alaptörvény szerint a rítus és etika viszonyát értelmezendő) szimbolikus-rituális nyelven gondolja újra az emberi kapcsolatok archetipikus vonatkozásait (drámatestként a biblikus-keresztény történetekből, személyekből és szimbólumokból indulva ki), felhasználva tradicionális rituálékat, melyeket kiemel vallási kontextusukból és egy kollektív, objektív hangvételű rituális játékká formál.

Fabula rasa: passió-parafrázis, mely a Názáreti Jézus utolsó három napjában szerepet játszó személyek vallomás-töredékeire épít, profetikus flashback-ekkel;

Fabula matris: Jézus és Mária viszonyának szabad feldolgozása alapján egy anya-fiú kapcsolat ábrázolása; az anyai gondoskodástól szabadulni akaró, de az önállóságra még éretlen ember bukásának bemutatása montázs-szövegekkel;

Fabula patris: Ábrahám és Iszák története alapján az örökséget és hagyományt megtagadó, apja ellen forduló tékozló fiú típus-képe; a nevelés, a hit, a rögzített konvenciók által meghatározott kapcsolat drámája;

Fabula rata: Keresztelő János és Szalomé fiktív történetére épülő férfi-nő-játék, ahol a férfinek választania kell hivatás és szerelem közt, miközben tudja, bárhogy is dönt, nem koncentrálhat a lemondásra és az áldozatra;

Fabula recta: mártírjáték (Jób), ahol a kényszerűen kisemmizett és halálra ítélt ember Isten előtt is vallja ártatlanságát és büszkeségét;

Ideogrammák

Jerzy Grotowski legendás színházi korszakának, az opolei-wrocławi időszaknak egyik jelentős felfedezése volt az ún. IDEOGRAMMÁK megtalálása a színész technikájában. Grotowski állítása szerint a színész munkájának folyamata olyan ideogrammák – hangok és gesztusok – rendszerére épül, amelyek egyetlen jelben számos asszociációt idéznek elő egy emberi közösség pszichéjében. Ezáltal kapcsolatban vannak egy közösség archetípusaival is. Lényegében olyanok, mint az ókori hieroglifák; dekoratív, művészi jelek, mégsem önálló képek, önmagukban nincsen jelentésük, csak egymás mellé helyezve kapnak értelmet. Kombinációikból azonban épp annyira gazdag nyelvi formák születnek meg, mint amilyen gazdag lehet bármely írott vagy beszélt nyelv. A színészi játék esetében ez a partitúra.

A műhely ilyen ideogrammákat keres a jelentkezők testen és hangon végzett munkájában, hogy létrejöhessen belőle egy rövid színészi partitúra, mely elemi formában számos képzetet tud előidézni azokból, akik érzékenyek és figyelmesek a jelekre. Jeleken keresztül közös nyelvalkotás, mely egyszerre mesterséges és művészi.

Az ideogrammák a bennünk létező formák keresése. Önmegfigyelés és kifejezőkészség. Kapcsolat a test és hang technikai elemeivel és elemi technikáival. És ennyiben kapcsolat emberek közt is: az egyik mindig formál és kifejez, a másik mindig befogad.

Az ideogrammák spontán születnek meg; a rendezésükhöz fegyelem és szabályok kellenek, akár egy nyelvnél.

 

Korábbi projektek:

 

Fabula patris-projekt 2013 - projektfelelős: Dr. Liszkai Tamás és Punk Mária

A workshophoz kapcsolódó tréning Zygmunt Moliknak, Jerzy Grotowski egykori színészének test-ABC-jére, valamint a rituálpedagógia módszertanára épülő, az emberi test és az elemek/tárgyak viszonyát kutató munka. Benne a test és a hang átveszi az őt körülvevő és átható alapelemek (föld, víz, tűz, levegő) és tárgyak jellegzetességeit és emberi típusokká alakítja át. Az elemek találkozásai és érintkezései egy-egy emberen belül, majd valamely elem és tárgy dominanciája szerint meghatározott emberek között természetes rituálékat alakítanak ki, és hozzásegítenek személyességünk érzékeken túli, vagyis transzcendentális megosztásához. A tréning során a test-ABC elemeinek folyamatos és a vezetők által kontrollált gyakorlása mellett a résztvevők fizikai, vokális és egyéni, ill. csoportos plasztikus helyzetgyakorlatok által készítenek elő egy közös játékot, melynek törzse egy dramaturgiailag rögzített páros misztériumjáték az atyaság és fiúság témájában (FABULA PATRIS). A workshop keretében ezt a játékot újítjuk fel és mutatjuk be közönség előtt. A résztvevők játékának beillesztésével az eredeti előadás egyedi és megismételhetetlen élménnyé, speciális rítussá alakul át.

Fabula matris-projekt 2014 - projektfelelős: Dr. Liszkai Tamás

A FABULA MATRIS az egy évvel ezelőtt már megismert tréning folytatása egy új témával. Anyaga a Parastudio egy korábbi misztériumjátéka anyaság és gyermekség témájában, egy háborús helyzet kiszolgáltatottságában, folytonos menekülés közben. Egy közös munka keretében ezt a játékot szeretnénk élesztjük újra és mutatjuk be közönség előtt azokkal, akik részt vesznek a workshopon. Az így vállalt játék minden egyes szereplő egyéni munkája által lesz egyedi és megismételhetetlen.

Fabula recta, 2012, Thealter Fesztivál, Szeged (szereplők: Gémesi Márta, Horváth Szabina, Liszkai Tamás, Punk Mária; Rendező: Punk Mária)

Fabula rata, 2010, Szeged - Rendező: Punk Mária

Fabula rasa, 2008, Szeged - Rendező Punk Mária

 

Tagság

Egyesületünk tagja bárki lehet! Ha tevékenységünk felkeltette az érdeklődését,  kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot.

Elnök: Punk Mária

Tiszteletbeli elnök: felVági László

Titkár: Dr. Gémesi Márta

Projektfelelősök: Bartis-Gémesi Gabriella Orsolya, Horváth Szabina, Punk Mária, Dr. Gémesi Márta, Liszkai Tamás

Tagok: Vasas Attila, Vasas Attiláné Zsákai Zsuzsa, Horváth Szabina, Dr. Gémesi Márta, Nikolényi István, Bartis-Gémesi Gabriella Orsolya, Lőrincz Anna